A LEADNFL projekt bemutatása

Learned Inactivity – Decreasing the Number of ESL Students in Disadvantaged Communities with the Power of Non-Formal Learning

A projekt a korai iskola elhagyásra és az iskolaelhagyást kiváltó körülményekre, azon belül is a korai gyermekvállalás okaira és következményeire fókuszál. A partnerek általános tapasztalata az, hogy a hátrányos helyzetű régiókban élő fiatalok egy része azért lesz korai iskola elhagyó, mert a többségi társadalom értékeitől eltérő módon, családot alapítanak. A projekt során arra keressük  közösen a választ, hogy hogyan lehetne elérni azt, hogy ezek a fiatalok - a gyermekvállalás mellett- ne morzsolódjanak le, legyen lehetőségük és motivációjuk a tanulásra, és ezáltal a munkavállalásra és jobb életkörülmények kialakítására. A korai iskolaelhagyás az Európai Unió 2020-as stratégiájának egyik kiemelt témája, azért mert számos kutatás bizonyítja, hogy nem csak az egyén jóléte, és munkaerő-piaci pozíciója függ az iskolai végzettségtől, hanem egy-egy ország versenyképességét is meghatározza az iskolázatlan réteg nagysága. A projekt partnerek eddigi tevékenységük során ifjúsági munkával, hátrányos helyzetű fiatalokkal és roma emberekkel is foglalkoztak. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a mélyszegénységben élő fiatalokat nagyon nehéz bevonni, még azokba a programokba is – legyen szó frontális oktatásról, nem formális tanulásról vagy szabadidő hasznos eltöltéséről - amelyek célzottan helyzetük javítása érdekében jönnek létre. Programunkat az Észak-magyarországi régióban, azon belül is Heves-megyében valósítjuk meg, gyöngyösi működési központtal, ahol helyszínt a gyöngyösi HatásPont Tanoda biztosít számunkra. Romániai partnerünk az Asociatia Nevo Parudimos saját helyszínén valósítja meg a programot. Az egyesület Family Care Centere Resitában (Resicabánya), Caras-severin megyében található.

CÉLCSOPORT

Projektünk elsődleges célcsoportja a 14-22 év közötti hátrányos helyzetű fiatalok, akik a formális oktatási keretrendszerből kikerülve a szegénység ördögi körébe kerülnek. Az elsődleges célcsoport újra integrációját egy, az ifjúságsegítő szakmának szánt eszközrendszer/módszertan kidolgozásával, és terjesztésével kívánjuk elősegíteni, mely a nem-formális pedagógia eszköztárát követi. Hipotézisünk, a partnerség tapasztalata és az elérhető kutatási anyagok alapján célcsoportunk iskolai lemorzsolódásának okai:

• hátrányos helyzet, nehéz életkörülmények, szegénység, roma származás
• szegregáló oktatási rendszer, diszkrimináló tanári magatartás
• alapvető tanuláshoz szükséges kompetenciák hiánya (írás, olvasás, szövegértés)
• kulturális különbségek
• motiválatlanság a tanulók, és környezetük részéről

SZAKPOLITIKAI RELEVANCIA

Az EU oktatással kapcsolatos célkitűzései között és a nemzeti roma stratégiákban is kiemelt helyen szerepel a korai iskolaelhagyók számának csökkentése. Az Európai Parlament egyik 2011.12.01-jén kiadott dokumentuma, amely a korai iskolaelhagyással foglalkozik, megállapítja, hogy a korai iskola elhagyás elsősorban a fiúkat érinti, azonban a hagyományos roma közösségekben a fiatal lányok a családalapítás miatt már tinédzser korukban lemorzsolódnak az oktatási rendszerből. Ebben a dokumentumban ezt a jelenséget káros tradicionális gyakorlatként említik, azonban fontos megjegyezni azt, hogy a kulturális szokások mellett más tényezők is szerepet játszhatnak az egyén gyermekvállalásra vonatkozó döntésében.

CÉL

Projektünk célja egy nem-formális pedagógiai alapelveket követő módszertanfejlesztése ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek/szakemberek számára, mely empirikus kutatási adatok alapján egy speciális célcsoportra szabva, az iskolai lemorzsolódás által fenyegetett, halmozottan hátrányos helyzetű (egyben NEET) fiatalok társadalmi (re)integrációját képes elérni.

A fő cél eléréséhez az alábbi célkitűzéseket követjük:

• Alapkutatás lebonyolítása 300 fő bevonásával Romániában és Magyarországon
• Módszertanfejlesztés a kutatási eredményekre és fejlesztőtalálkozókra alapozva
• az eredmények széleskörű (európai szintű) terjesztése, fősodorba vezetése több eszközön keresztül

EREDMÉNYEK

• 300 fő fiatal részt vesz a kutatásban
• Módszertani anyag készül
• csapatépítő tréning a projektben résztvevő ifjúsági munkásoknak és szakembereknek
• módszertani workshopok, amelyek során kidolgozzuk a módszertani anyagot
• értékelő találkozók, amelyek biztosítják a projekt előrehaladását, és az eredmények megfelelő disszeminálást,
• 3 záró konferencia (Magyarország, Románia és Belgium) 2017 őszén, összesen 336 fő részvételével

A program bemutatását ITT tekintheted meg PDF formátumban 

A Projekt az Erasmus+ Program támogatásával a Stratégiai partnerségek programon blül valósul meg. 

Partnereink: Nevo Parudimos és Phiren Amenca.